Rhédey Kastély

Rhédey család (kisrhédei gróf és nemes), Aba nemzetségéből eredő heves vármegyei nemesi család. Az Aba nemzetség a XIII-XIV században, virág kora idején udvari főembereket, országbírókat, tárnokmestereket, nádorokat és vitéz katonákat is adott a hazának.
 
Aba nemzetség tagjai megosztoztak az ősi birtokon és megszűntetve a köztük fennállott kötelékeket, külön családot alapítottak, birtokaik nevét kezdték megkülönböztetésül felvenni és ezzel kialakult az egyes ágak családi neve is.
 
Így lett a Réde községben lakó Aba nemzetségi ágból Rédei, majd Rhédey családi elnevezés.
A XIII. században a családnak hét tagja egy-egy különálló ág törzseit képezték:
Szentmártonrédei Rhédey Demeter, Boldogasszonyrédei Rhédey Rufus Rezső, Berczeli Rhédey László, Kisrédei és Szentmártonrédei Rhédey Miklós, Tassi Rhédey Péter, Csekei és Nagyrédei Rhédey Garduan László, Boldogrédei Rhédey Péter.
 
A Rhédeyek először Nagyrédei János, Szentmártonrédei Bertalan és Miklós személyében 1466. február 6-án Diósgyőrőn Mátyás királytól címeres nemeslevelet kaptak.
 1659.június 13-án I.Lipót császár birodalmi grófságra emelte (III.) Rhédey Ferencet fiával együtt.
(III.) Rhédey Ferenc családi ága fiával, (III.) Rhédey Lászlóval kihalt, ezért a család egy másik ágát nevezik erdélyi ágnak, ez az ág 1744. november 13-án Mária Terézia uralkodótól kapott grófi címet (V.) Rhédey János, (III.) Rhédey Mihály, (VII.) Rhédey László, (V.) Rhédey Zsigmond, (I.) Rhédey József és (IX.) Rhédey Pál személyében.1808. október 28-án Ferenc király grófi címet kapott (I.) Rhédey Lajos.
 
(IV.) Rhédey Pál gyerekei (III.) Rhédey János az erdélyi ág, (V.) Rhédey István pedig a magyarországi ág megalapítói voltak.
 
Erdélyben és Felső Magyarországon is jelentős birtokokkal rendelkező Rhédey család erdélyi ágának tagjai Zsákát és a környékén lévő területek igen jelentős részét már 1617 óta kisebb megszakításokkal birtokolták. (II.) Rhédey Ferenc 1617.05.18-án Gyulafehérváron Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől fejedelmi adományként, több más birtok mellett megkapta a zsákai uradalmat, Zsáka városát és a zsákai várat. A XVIII. század elejétől két fő és számos alágra oszlott a Rhédey család, s emiatt többször, így 1786-ban is felosztották egymás között birtokaikat. 1786. július 18-án a Rhédeyek családi egyezséget kötöttek Zsákai birtokok felosztásáról, hasznosításáról. 1808-ban a Rhédey családból már hárman osztoztak a zsákai birtokon: gróf Rhédey Ádám, gróf (IV.) Rhédey Mihály és gróf (I.) Rhédey Lajos. 1836-ban zsákai birtokosok voltak még gróf Rhédey Ádám, gróf (VIII.) Rhédey János, gróf Rhédey Gábor és vajai báró Vay Miklós. Gróf (IX.) Rhédey Ferenc és fia gróf Rhédey Gábor Zsákán kívánták birtokközpontjukat kialakítani. 1858-ban gróf Rhédey Gábor megépíttette a zsákai Rhédey kastélyt.
 
1872-ben gróf (VIII.) Rhédey János halála után lánya hadadi báró Wesselényi Istvánné, született Rhédey Stefánia grófnő örökölte a kolozsvári birtokok mellett a hétezer holdas zsákai birtokot is.
1925-től viszont már idősebb lánya hadadi báró Wesselényi Sarolta az örököse a zsákai birtokoknak.
Ezután pedig hadadi báró Wesselényi Sarolta két fia gróf Dr. Bethlen Pál és gróf Dr. Bethlen György válik a zsákai birtokok örökösévé. Gróf Dr. Bethlen Pál tiszttartói segítségével egészen 1945-ig irányította a zsákai birtokok gazdálkodást.